Préselés kontra hegesztés?
A press technológia és a hegesztés két teljesen különböző szerelési eljárás. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, attól függően, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe. Összehasonlító cikkünkben az alábbi szempontok alapján mértük egymáshoz a két módszert: szerelési hatékonyság, költséghatékonyság, idő és alkalmazhatóság.
Bár a hegesztés feltalálása több évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza, a press idom rendszer pedig nagyjából az 1960-es évektől kezdett elterjedni, a hegesztés semmiképp nem elavult, mai napig komoly létjogosultsága van. A választás függ a projekt igényeitől, a csövek méretétől, típusától és az alkalmazás követelményeitől.
Legyen szó
szénacél hegeszthető idomokról és acélcsövekről vagy
press idomokról és csövekről –
mindkét szerelési módszerhez teljes méretskálát felölelő raktárkészlettel rendelkezünk.
Igény esetén szívesen állunk Ügyfeleink rendelkezésére szakmai tanácsokkal is.
PRESS TECHNOLÓGIA
Előnyök:
- Gyorsaság: A préselés gyorsabb, mint a hegesztés és a munkafolyamatok is egyszerűbbek
- Biztonság: A préselés nem igényel magas hőmérsékletet, így kevesebb a baleseti kockázat, például tűz- vagy égési balesetek.
- Költséghatékonyság: Mivel gyorsabb a szerelési folyamat, csökkennek a munkaerő költségek is. Emellett a szükséges szerszámok és eszközök is olcsóbbak lehetnek, mint a hegesztéshez szükséges berendezések.
- Minőség és megbízhatóság: A préselt csatlakozások stabilak és erősek, a megfelelő szerszámokkal rendkívül precízen kivitelezhetők.
Hátrányok:
- További technológiai fejlesztés szükséges: A préselés nem mindig alkalmazható minden típusú csőre és anyagra, így például a nagy átmérőjű acélcsövekre, vagy speciális ipari követelmények esetén sem minden esetben javasolt.
HEGESZTÉS
Előnyök:
- Erősség és tartósság: A hegesztés erősebb és tartósabb csatlakozást biztosít, mivel az anyagok szilárdan összeolvadnak. Ez ideális olyan helyzetekben, ahol hosszú távú és nagy terhelésű csatlakozásokra van szükség.
- Széleskörű alkalmazhatóság: A hegesztés szinte bármilyen anyagon alkalmazható, és különböző iparágakban is szélesebb körben felhasználható, mint a préselés.
- Jó a magas nyomású rendszerekhez: A hegesztett csatlakozások általában jobban bírják a magas nyomást.
Hátrányok:
- Időigényes: A hegesztés időigényesebb, mivel előkészítést igényel, és hosszabb ideig tart maga a munkafolyamat is.
- Költség: A hegesztéshez drágább eszközökre és szakképzett munkaerőre van szükség (akinek ráadásul folyamatos továbbképzésen kell részt venniük), így a munkaerő költségei és a berendezések költségei is magasabbak lehetnek.
- Balesetveszély: A hegesztés során fellépő magas hőmérséklet miatt nagyobb a balesetek kockázata, mint a préselésnél.
- Munkaerőhiány: az épületgépészet sem különbözik a többi iparágtól abban tekintetben, hogy egyre kevesebb a szakember (főleg a jó:).
Összegzés
- Hatékonyság: A préselés gyorsabb, így ideális kisebb átmérőjű csövekhez vagy gyorsabb munkafolyamatokhoz, és kevesebb szakértelmet igényel, mint a hegesztés. Könnyen elsajátítható szerelési technika, így a szakmai utánpótlás is sokkal könnyebben megoldható.
- Költség: Általánosságban elmondható, hogy a hegeszthető idomok és csövek esetében az anyagköltségek alacsonyabbak, mint a press idomok és csövek anyagárai. Ennek oka, hogy a szénacél idomok gyártási folyamata kevésbé bonyolult, és kevésbé összetett, ezért előállításuk kevésbé költséges.
A munkaerőköltség viszont a hegesztés esetében jellemzően jóval magasabb. Ennek oka, hogy a tapasztalt hegesztő magasabb óradíjjal dolgozik, ráadásul a hegesztés lényegesen időigényesebb, ami tovább növeli a bérköltséget.
- Idő: A préselés gyorsabb folyamat, míg a hegesztés időigényesebb, cserébe viszont tartósabb csatlakozásokat biztosít.
- Alkalmazhatóság: Ha az alkalmazás erős és tartós csatlakozásokat kíván (pl. magas hőmérséklet vagy nyomás), a hegesztés a jobb választás. Ha gyorsaság és költséghatékonyság a cél, akkor a préselés ideális.
Ami a press acélcsövek költségtényezőit illeti, az anyagok valóban gyakran - de nem mindig - drágábbak. Itt a megtakarítás a telepítésben rejlik, mivel az jellemzően sokkal gyorsabb. Általánosítva azt mondhatjuk, hogy akár 30%-os megtakarítás is elérhető a press használatával a hegeszthető acéllal szemben.
Az egyik tényező, amely csökkenti a hegesztett és a préselt idomok szerelési költségei közötti általános különbséget, az az, ha egy rövidebb csőszakaszon sok idom van, különösen a nagyobb méreteknél. Ha azonban hosszú és egyenes csőszakaszról van szó, amelyen kevesebb csővezetéki idomot kell telepíteni, a különbség még inkább a press csövek javára változik.
Egy amerikai esettanulmány pl. részletesen levezette és bemutatta a hegeszthető acél vs. press költségelemzést. Ebben az esetben a projekt teljes megtakarítása 37% volt a préstechnológiás megoldás javára. A felhasznált csövek nagy része nagyobb méretű (108 mm) volt. A szénacél cső és a press cső költségének értékelésénél további szempont a leállási idő költsége, amit gyakran nem vesznek figyelembe. Az esettanulmány azt mutatta, hogy a press eljárás 58%-kal gyorsabb volt, mint a hagyományos hegesztés. Ha egy gyárat vagy üzemet hosszabb időre le kell állítani egy projekt vagy karbantartás miatt, ennek költségei gyakran hatalmasok, és a projekt összköltségének értékelésekor figyelembe kell venni.
Melyik szerelési módszer a költséghatékonyabb összességében?
Bár mindkét szerelési technológia különböző alkalmazásokban költséghatékony, az összköltség értékelésére egy általános ökölszabályt állítottunk fel. A csővezeték-ipar különböző szakembereivel folytatott megbeszélések után arra jutottak, hogy a hegesztett rendszerek esetében a becsült átlag az, hogy a projektköltség 1/3-a anyagköltség, 2/3-a pedig munkadíj. A press esetében ez fordítva van, azaz 2/3 anyag és 1/3 munka. Ez nyilván csupán egy becsült érték, de hasznos útmutatást nyújt, amikor a következő projekt költségtényezőit kell számításba venni.
Végső soron a press szerelés gyakran a költséghatékonyabb megoldás, mivel hatékonyabb a telepítés, és nem igényel nagy tapasztalattal rendelkező hegesztőt. Ezzel együtt megvannak a maga korlátai, pl. a méretek tekintetében: max. 168,3 mm (6") méretig kapható, ami azt jelenti, hogy ennél nagyobb méreteknél hegesztett csővezetékre van szükség; továbbá a press csővezetéki rendszerek nem alkalmasak minden technológiai rendszerhez, ezért egyelőre emiatt sem fogják tudni teljesen kiváltani a hagyományos hegesztést.
Végezetül arra a következtetésre jutottunk, hogy a két eljárás kéz a kézben működik. A két rendszer kiegészíti egymást, és a jelentős költségmegtakarítást az eredményezi, ha fenti szempontok alapján mérlegeljük, és felismerjük, hogy az adott projekt kivitelezésre melyiket válasszuk.
Webshopunkban mindent megtalálsz
ha mégsem:), akkor